Vadászvizsga – hogyan zajlik, és mire kell felkészülni?

A vadásszá válás egyik legfontosabb lépése a vadászvizsga sikeres teljesítése. A vizsga célja nem csupán annak ellenőrzése, hogy a vadászjelölt megtanulta-e az elméleti tananyagot, hanem annak felmérése is, hogy biztonságosan tud-e bánni a vadászlőfegyverrel, felismeri-e a vadászható és védett állatfajokat, illetve rendelkezik-e azokkal az alapvető ismeretekkel, amelyek a felelős és szabályos vadászathoz szükségesek.

Ki jelentkezhet vadászvizsgára?

Vadászvizsgát az tehet, aki:

A vadászvizsgát megelőző képzés legalább 100 órás: legalább 70 óra elméleti és legalább 30 óra gyakorlati oktatásból áll.

A gyakorlati képzés része többek között az elsősegélynyújtás, a vadászlőfegyver biztonságos kezelésének és használatának elsajátítása, valamint a vadászterületi gyakorlat.

Hol lehet vadászvizsgát tenni?

A vadászvizsgát az Országos Magyar Vadászkamara lakóhely szerint illetékes területi szervezete előtt kell letenni.

A vadászvizsga díja jelenleg 25 000 forint, amelyet közvetlenül a Vadászkamara illetékes területi szervezetének kell megfizetni.

A Cserkelő Vadásztanfolyam hallgatóinak a vizsgára történő jelentkezésben és a vizsgaidőpont egyeztetésében is segítséget nyújtunk.

Hogyan épül fel a vadászvizsga?

A vadászvizsga gyakorlati és elméleti vizsgarészből áll.
Az elméleti vizsgára csak az bocsátható, aki a gyakorlati vizsgarészt sikeresen teljesítette.

1. Gyakorlati vizsga – fegyverkezelés és lövészet

A gyakorlati vizsga során elsősorban azt ellenőrzik, hogy a vadászjelölt biztonságosan, magabiztosan és szabályosan tudja-e kezelni a golyós és sörétes vadászlőfegyvert.

A vizsgán nem kizárólag a találati eredmény számít. A fegyverbiztonsági szabályok betartása alapvető követelmény.

A vizsgázónak többek között bizonyítania kell, hogy:

A golyós lőfeladatnál három lövésből legalább 21 köregységet kell elérni.

A sörétes vizsgarész során a vizsgázó 15 korongra ad le lövést, és legalább 6 találatot kell elérnie.

A fegyverbiztonsági szabályok megsértése a vizsga eredménytelenségét jelentheti akkor is, ha egyébként a lövészeti eredmény megfelelő lenne.

2. Elméleti vizsga

Az elméleti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.

Írásbeli teszt

A vizsgázó egy 50 kérdésből álló tesztlapot tölt ki.

Erre 50 perc áll rendelkezésére.

A sikeres teljesítéshez legalább 40 kérdésre kell helyesen válaszolni.

Vadászati idények

Az írásbeli vizsga részeként 10 vadászható faj vadászati idényét kell helyesen meghatározni.

A sikeres teljesítéshez legalább 9 faj vadászati idényét helyesen kell megadni.

Faj- és trófeaismeret

Az eredményes írásbeli vizsgát követi a szóbeli vizsgarész.

Ennek egyik része a faj- és trófeafelismerés.

A vizsgázónak 15 képet mutatnak, amelyeken nagyvadfajok, apróvadfajok, valamint védett és fokozottan védett állatfajok szerepelnek.

A felismerésre és a válaszadásra képenként 20 másodperc áll rendelkezésre.

A vizsga során nem elegendő csupán azt felismerni, hogy például gímszarvast vagy őzet látunk. A trófeás vad esetében annak korcsoportját és elejthetőségét is megfelelően kell megítélni.

Különösen fontos a védett fajok biztos felismerése. Ha a vizsgázó egy védett állatfajt vadászható fajjal téveszt össze, a szóbeli vizsgát nem folytathatja.

Szóbeli tétel

A vizsgázó 50 tételből húz egyet.

A felkészülésre 15 perc áll rendelkezésére.

A sikeres vizsgához a kihúzott tételben szereplő valamennyi kérdésre megfelelő választ kell adnia.

Milyen témákból kell felkészülni?

A vadászvizsga tananyaga széles körű. Többek között az alábbi területeket foglalja magában:

  • vadászható és védett állatfajok ismerete;
  • vadbiológia és vadgazdálkodás;
  • vadászati módok;
  • vadászfegyverek, lőszerek, ballisztika és optika;
  • biztonságos fegyverkezelés;
  • vadászati jogszabályok;
  • természetvédelem;
  • vadászati idények;
  • trófeabírálat;
  • vadbetegségek;
  • vadhúshigiénia és a lőtt vad kezelése;
  • elsősegélynyújtás;
  • vadászkutyák használata;
  • vadászati hagyományok és etika;
  • a vadászati igazgatás és a szakmai szervezetek rendszere.


A vizsga ezért nem néhány nap alatt elsajátítható kérdéssor megtanulását jelenti. A cél az, hogy a leendő vadász olyan tudást szerezzen, amelyet később a gyakorlatban is biztonságosan alkalmazni tud.

Mi történik, ha valakinek nem sikerül a vizsga?

Ha a vizsgázó a gyakorlati vizsgát sikeresen teljesíti, de az elméleti vizsgarész nem sikerül, az eredménytelen elméleti vizsgát követő egy éven belül legfeljebb két alkalommal csak az elméleti vizsgarészt kell megismételnie.

Azonban az ismételt vizsga alkalmával a teljes vizsgadíjat meg kell fizetni.

Ha ezeken az alkalmakon sem sikerül teljesíteni az elméleti vizsgát, a következő alkalommal ismét a teljes vadászvizsgát – tehát a gyakorlati vizsgarészt is – teljesíteni kell.

Fontos az is, hogy a tanfolyam elvégzésétől számított két éven belül eredményes vadászvizsgát kell tenni.

Nehéz a vadászvizsga?

A vadászvizsga komoly felkészülést igényel, de megfelelő oktatással és rendszeres tanulással teljesíthető.

A Cserkelő Vadásztanfolyamon ezért nem kizárólag a tananyag leadására koncentrálunk. A képzés során folyamatos tudásfelméréssel, saját kidolgozott tananyaggal, faj- és trófeafelismerési gyakorlással, fegyverkezelési és lőtéri oktatással, valamint próbavizsgával készítjük fel hallgatóinkat a vizsgára.

Célunk azonban nem pusztán a sikeres vadászvizsga.

Azt szeretnénk, hogy hallgatóink a vizsga után olyan biztos alapokkal kezdjék meg vadászéletüket, amelyekre később valódi vadászati tapasztalatot lehet építeni.

Szeretnél felkészülten nekivágni a vadászvizsgának?

Tekintsd meg aktuális vadásztanfolyamainkat és válaszd ki a számodra megfelelő helyszínt és időpontot.

Normál Székesfehérvári vadásztanfolyam

Az elméleti és gyakorlati oktatási napok kifejezetten a hétvégékre esnek.

Normál Budaörsi
vadásztanfolyam

Ezen a helyszínen hétköznap esténként, munkaidő után tartjuk elméleti óráinkat.

Intenzív Vadászházi
vadásztanfolyam

A legrövidebb, de legaktívabb tanfolyamunk, azoknak, akiknek az idő a legfontosabb.